Amikor egy nő élete teljessé válik, először is egy férfit talál, akivel lehetőségét látja a majdani családalapításnak. Megtaláltam. Elvett. A sötét felhők, amik észrevétlenül gyülekeztek a fejünk felett, lassan szürkeségbe borították a hétköznapokat. Az idő fogalma, amit addig számláltam vissza, amikor majd terhes leszek, teljesen átalakult. Éveket vesztegettem el a hiábavaló vágyakozással, a cselekvési lehetőségek száma pedig végesnek bizonyult. A felhők közül néha virított csak elő a nap. Mire rájöttem, hogy az élet ajándék, a kudarcok pedig erősebbé és magabiztosabbá tesznek, képes voltam elengedni a fojtogató gyermektelenség érzését. Átalakult bennem egy tudatos vággyá, olyanná, ami biztosan beteljesedik. Megnyugodtam. Az idő pedig a maga cammogásával nekem dolgozott. Olyan tudásra tettem szert, mire a lombik elérkezett, hogy nem volt kérdés: a fejemben eldőlt, hogy sikerül. Kétség nem volt bennem, hogy nem. Zája két és fél éves. Először a fejemben született meg. Sok-sok álomban, imában és hormoninjekcióban láttam magam előtt.
Az életösztön egy egészséges embert arra hajt, hogy utódot hozzon létre, családot alapítson. Gyermektelenül értéktelennek, haszontalannak érezheti valaki az életét, a meddőségi kezelések sorozatos sikertelensége pedig extra méretűre torzítja ezt az érzést: nem vagyok tökéletes. Nem vagyok képes arra, amire minden normális ember, mióta világ a világ.
Szedjük szét ezt a mondatot, és vizsgáljuk meg, mit jelent a tökéletesség, mit jelent az életfeladat beteljesítése. Mi az a szerep, ami valóban megadatik nekünk, és mi az, ami egyáltalán nekünk való?
Tökéletes az a nő, akinek gyermeke van? A meddő nők felől nézve igen. De tökéletes nő az is, aki egy fárasztó nap végén bevásárol és meleg vacsorával várja a férjét. Tökéletes nő az, aki reggel szanaszét dobált ruhakupacot hagy a szobában, mire eldönti, mit vegyen fel. Tökéletes az a nő, aki megérti a párja minden rezdülését, a feszítő munkatempót, a késői munkaórákat, az esti beájulást, a tévé bambulását, miközben ő a napja részleteit vidáman ecseteli. Tökéletes az a nő, aki kipróbálja, amit a fejébe vesz, nem vár visszaigazolást, csak dönt és kísérletez: új frizurával, bonyolultabb recepttel, saját készítésű karácsonyi ajándékkal, újabb tanításokat rejtő szépirodalommal, zumbával, jógával vagy épp meditálással, aki érdekessé teszi lénye minden rezdülésével a hétköznapokat. Tökéletes az a nő, aki csügged, aki meg-megáll a válaszokért, és figyelembe veszi, hogy nem mindig azt kapja, amit vár. Tökéletes az a nő, aki szeret, aki önmagát a magasba emeli, aki örömet talál olyan apróságokban is, mint a sorban állás. Aki képes felsorolni, miért büszke magára, ha másért nem, hát azért, mert képes túlélni minden olyan hónapot, amikor megint nem…
Érdemes készíteni egy büszkeség listát. Erősíti az önmagunkba vetett hitet, áttekinthetjük, mik azok az elfeledett, akár aprónak tűnő események az életünk során, amire emlékszünk, mert elégedettek voltunk magunkkal. Meglepődünk, milyen apróságok képesek kiváltani hatalmas büszkeség érzést!
Listázni lehet még az örömeinket, mik azok az örömök, amik jóleső érzést keltenek bennünk. Ne szerénykedjünk, legyen a listán harminc kedvenc! Addig írjuk, míg fel nem vidít, milyen kicsinek is képes örülni az ember!
Tartsuk jó helyen, közel azokon a rossz napokon, amikor minden olyan reménytelen. Bővítsük, alakítsuk és élvezzük az utazást addig, amíg a listán az igazán vágyott álmunk nem szerepel.
Kismama lettem.
www.szentabeke.hu
www.facebook.com/szentabeke
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: