A vidéki nőgyógyászati rendelőben az olcsó ajtó minden szót átengedett. Talán nem véletlenül szólt a váróteremben a helyi rádió; nem csak a feszültség oldása volt a cél vele, hanem a kiszűrődő orvosi diagnózisok foszlányainak enyhítése. A fiatal pár már tűkön ült. A férfi kétszer ment ki az autó parkolását meghosszabbítani, mire sorra kerültek. Csak a nő ment be. De legalább elkísérték. Az ajtón kiszűrődtek a nő válaszai: igen, elvileg van peteérése, menstruál, rendesen, rendszeresen.
Az elején lehettek a babaprojektnek a probléma feltárását illetően. Mosolyogva jött ki az asszony nagy sokára a rendelőből. Az autóban elmesélte férjének a lehetőségeket. Hőmérőzni kell, három hónapon át, minden reggel ugyanakkor, ugyanúgy, és görbét rajzolni az adatokból. Lelkesen vágtak bele az önvizsgálódásba. Nem sejtették még akkor, hogy a görbe girbegurba lesz, a három hónap pedig eltörpül majd a házasságukat is próbára tevő hat évhez képest. Végül már maguk sem tudták, akarnak-e gyereket. Mert annyira nem jön össze semmi. Anyagilag és érzelmileg is teljesen lemerültek, még ahhoz sincs kedvük, hogy a kapcsolatukba őszintén, újra és újra életet leheljenek…
Ismerős életkép annak, aki járt már orvosnál azzal a feltett szándékkel, hogy gyereket szeretne. Egy év sikertelen próbálkozás után az orvosi szaknyelv meddőségként aposztrofálja a babára vágyó pár esetét. Még ha nem is mondja ki a páciensnek, és a szavai gyanútlanul optimistává teszik is őket, a folyamat elkezdődött.
A meddőség
Még évtizedekkel ezelőtt is a titokzatosság jótékony fátyla alá bújhatott az a nő, akinek nem sikerült teherbe esnie. Jó esetben a háta mögött említették meg összesúgva, hogy nem jön össze a baba, esetleg diszkréten utaltak rá, hogy ideje lenne szülni, amire szemlesütve kerülte el a választ az érintett. Ma, a mindent kitáró életek korában, amikor a média, a hírességek példái, őszintének tűnő vallomásai, valamint a csapból is folyó rémisztő statisztikák is nyíltan emlegetik a problémát, egy dologról ne feledkezzünk meg: az anyaság, ami egy megismételhetetlen és szent csodája az életnek, a nők szívét és érzéseit nem arra vértezte fel, hogy erről bármelyik korban, helyzetben nyíltan és fesztelenül beszéljenek. A meddőség ma is ugyanolyan fájdalmas életkrízis, mint a történelem bármelyik korában. Az anyaság egy természetes állapot, egy olyan ösztön, aminek a meddőség az ellentéte. S hogy az ellenséggel egy babára vágyó nő hogyan és milyen módszerekkel veszi fel a harcot, sokszor a sikert is nagymértékben befolyásolja.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: